cs
Az újító József nádor
A Tokaji borvidék támogatója. Dokumentumfilm-sorozat, Magyarország (2024). A Vérmezőtől a győri csatatérig, a Budai vártól az ürömi pravoszláv kápolnáig, a fertődi gloriette-től a Magyar Nemzeti Múzeumig, az Alcsúti Arborétumtól a nádori kriptáig vezetnek filmes sétáink, melyekben Csorba László történészprofesszor mesél József nádorról és családjáról, tetteik fontosságáról és szerepéről Magyarország történetében. A rövidfilmes epizódok kultúrtörténeti érdekességeket és elgondolkodtató történelmi összefüggéseket tárnak fel ebből a gazdag, ráadásul a mai nemzettudatból jobbára kiesett örökségből. 1796-ban, nem sokkal hivatalba lépése után figyelt fel először a fiatal nádor azokra a gazdasági sérelmekre, amelyek a kettős vámrendszer révén érvényesültek a magyar külkereskedelem területén. Ez év február elején bizalmas levelében fontos gazdasági kérdésre hívta föl királyi bátyja figyelmét: a lengyelországi borkereskedelemre, vagyis arra, hogy a hegyaljai szőlőtermelés lehanyatlott és a magyar bor Lengyelországban – annak két felosztása után – elvesztette piacát, amiért az árak visszaestek, s az érintett megyék lakossága annyit veszített, hogy a rendes állami adót nem tudják megfizetni. Ezt a piacot visszanyerni pedig csak jelentős vámpolitikai könnyítésekkel lehetne, amely azután közvetve segítené helyreállítani e fontos gazdasági ágazat jövedelemtermelő képességét. Ez volt József főherceg első komoly kezdeményezése a hazai közügyek terén és ekkor ütközött össze először azzal a hagyományos bécsi érvrendszerrel, amely következetesen elutasította a magyarországi gazdaságfejlesztő politikát. A vám-kizsákmányolás fenntartása eszerint azért volt szükséges, mert azon összállami jövedelemkiesést volt hivatott kompenzálni, amely a nemesi adómentességből következett. József nádor ezzel szemben úgy gondolta, a magyar gazdaságnak az örökös tartományokéval egyenrangú fejlesztése olyan prosperitást eredményezne, amelynek közvetett adóbevétele bőven kompenzálná a nemesi adómentességből fakadó problémákat. Mindezen kérdéseknek és elképzeléseknek jó példája volt a Tokaj borvidék helyzete.
Více informacíO pořadu
A Tokaji borvidék támogatója. Dokumentumfilm-sorozat, Magyarország (2024). A Vérmezőtől a győri csatatérig, a Budai vártól az ürömi pravoszláv kápolnáig, a fertődi gloriette-től a Magyar Nemzeti Múzeumig, az Alcsúti Arborétumtól a nádori kriptáig vezetnek filmes sétáink, melyekben Csorba László történészprofesszor mesél József nádorról és családjáról, tetteik fontosságáról és szerepéről Magyarország történetében. A rövidfilmes epizódok kultúrtörténeti érdekességeket és elgondolkodtató történelmi összefüggéseket tárnak fel ebből a gazdag, ráadásul a mai nemzettudatból jobbára kiesett örökségből. 1796-ban, nem sokkal hivatalba lépése után figyelt fel először a fiatal nádor azokra a gazdasági sérelmekre, amelyek a kettős vámrendszer révén érvényesültek a magyar külkereskedelem területén. Ez év február elején bizalmas levelében fontos gazdasági kérdésre hívta föl királyi bátyja figyelmét: a lengyelországi borkereskedelemre, vagyis arra, hogy a hegyaljai szőlőtermelés lehanyatlott és a magyar bor Lengyelországban – annak két felosztása után – elvesztette piacát, amiért az árak visszaestek, s az érintett megyék lakossága annyit veszített, hogy a rendes állami adót nem tudják megfizetni. Ezt a piacot visszanyerni pedig csak jelentős vámpolitikai könnyítésekkel lehetne, amely azután közvetve segítené helyreállítani e fontos gazdasági ágazat jövedelemtermelő képességét. Ez volt József főherceg első komoly kezdeményezése a hazai közügyek terén és ekkor ütközött össze először azzal a hagyományos bécsi érvrendszerrel, amely következetesen elutasította a magyarországi gazdaságfejlesztő politikát. A vám-kizsákmányolás fenntartása eszerint azért volt szükséges, mert azon összállami jövedelemkiesést volt hivatott kompenzálni, amely a nemesi adómentességből következett. József nádor ezzel szemben úgy gondolta, a magyar gazdaságnak az örökös tartományokéval egyenrangú fejlesztése olyan prosperitást eredményezne, amelynek közvetett adóbevétele bőven kompenzálná a nemesi adómentességből fakadó problémákat. Mindezen kérdéseknek és elképzeléseknek jó példája volt a Tokaj borvidék helyzete.