cs
Hazajáró - Čt 25.06. 03:30
FOGARASI-HAVASOK 3. – A déli védfal utolsó nagy dobása. Magyarország (2024). A Déli-Kárpátok legmagasabb tagjának nyugati és központi részeit már bejártuk. Most eljött az idő egy utolsó nagy dobásra: az ezeréves határt hordozó Fogarasi-havasok keleti oldalának felfedezésére. De előbb lássuk, hogy fest ma a vármegye és a hegység névadó városa, Fogaras, mi maradt a magyarságból ott, ahol olyan nagyjaink adták egymásnak a kilincset, mint Bethlen Gábor és Apafi Mihály, Mikszáth Kálmán és Babits Mihály? Aztán emelkedjünk fel a két világot, Erdélyt és Havasalföldet elválasztó hegyóriás égbenyúló sziklabércei közé, és a csillogó tengerszemek varázslatában idézzük meg a nagy turista elődjeinket. Közben nem árt elismételni, mire érdemes odafigyelni a turistának a Kárpátok leghosszabb gerinctúráján.
Více informacíEpizody
Hazajáró - Všechna vysílání
Hazajáró - Čt 16.07. 03:30
Hazajáró - Čt 16.07. 03:30
NAGYSINKSZÉK – Szász anyaszék az Oltmelléki-dombságon. Magyarország (2024). Dél Erdélyben, ahova a szászok már a középkorban letelepültek, a Hortobágy és az Olt folyók között hullámzó Oltmelléki-dombság területén alapították meg Nagysinkszéket, vagy ahogyan ők nevezték: Altlandot. Teltek-múltak az évszázadok. A szászok büszkén őrizték a keresztény Európa délkeleti bástyáit és szabadságjogaikat. Néha betört a tatár és a török, majd a kuruc és 1848-ban is nagyot fordult a világ. Aztán a 20. században a keresztény Európa összeomlott, a dolgos szászoknak menniük kellett, régi falvaikba új telepesek, erődtemplomaikba az enyészet költözött. Ám a legújabb időkben mintha megint mozdulna lassan a történelem kereke. Egyre több a hazajáró szász, akik épített és kulturális örökségeikből próbálják menteni, ami menthető.
Hazajáró - St 15.07. 03:10
Hazajáró - St 15.07. 03:10
VÁG-VÖLGY – Festői utazás Pöstyéntől Vágáig. Magyarország (2024). Egy esztendő híján 2 évszázada már annak, hogy Nyitra vármegye főispánja, az író és történész báró Mednyánszky Alajos a forrásaitól a torkolatáig végig utazta a Vág folyó festői völgyét. Ebből született a kor első „turisztikai-irodalmi” remekműve. A Hazajáró is gyakran felidézte az útleírást, s most újra fellapozzuk, hogy ezúttal Mednyánszky Alajos szülőföldjén, a Pöstyén és Szered közötti szakaszán, két keréken járjuk végig a kárpáti hegyek szorításából a Kisalföldre szabaduló folyót. Völgye két évszázad elmúltával is festői. Az uradalmi kastélyok és egyházi emlékek még itt vannak, már csak a lényeg, a magyar szó hiányzik, de a Hazajáró csak megtalálja itt is nemzettestvéreit.
Hazajáró - Po 13.07. 03:10
Hazajáró - Po 13.07. 03:10
BARÓTI-HEGYSÉG 2. – Borvizek legendás ösvényein. Magyarország (2024). Bebarangoltuk már szinte minden zegét-zugát, de csak találtunk még egy-két rejteket Székelyországban, a Keleti-Kárpátok ősi fenyőket ringató hegyei között, az Olt folyó ölelésében, ahol még van mit felfedeznünk. A Baróti-hegység a Hargita vonulatának déli folytatása, így a vulkáni utóműködés nyomán szénsavas források fakadtak oldalain, amelyek hasznosításával gyógyfürdők létesültek. A borvizek útjára lépünk, miközben gazdag néprajzi értékek, legendás helyszínek és történetek várják a hazajárót Székelyországban.
Hazajáró - Čt 09.07. 03:30
ZEMPLÉNI-SÍK – A Tapolytól a Bodrogig. Magyarország (2024). Ahol egykor hadak és kereskedők jártak, amit egykor honvédő harcok és országgyarapító nemzedékek tettek naggyá, ott ma már elcsendesülve folynak az elszürkült hétköznapok. Akár csak a Tapoly, az Ondava és a Laborc hegyek közül kiszabadult vizei. A királyi várak és főnemesi kastélyok puszta történelmi emlékek lettek. Varannó és Tőketerebes vidékéről is elfogyott már a magyar szó. De a Hazajáró nem tehet mást: addig kanyarog a Tiszát kereső folyók mentén, a Tokaj-Eperjesi-hegység és a Vihorlát közötti Zempléni-síkon, amíg fel nem tárja dicső korok ragyogó emlékeit és történeteit.
Hazajáró - St 08.07. 03:25
KÜKÜLLŐKÖZI-DOMBSÁG – Az eltűnt idő nyomában. Magyarország (2024). Míg a két Küküllő völgyében megmozdul néha az idő, a két folyó közti dombvidéken már-már nyomasztó a mozdulatlanság. Egykor virágzó szász élet folyt itt, s nem egyszer csatazaj is felverte a teraszait, de ma már csak akkor rezzen össze a táj, amikor nagy néha összeomlik egy-egy elhagyott evangélikus erődtemplom védőfala. Miután a Kis- és a Nagy-Küküllő völgyeit már bejártuk, ezúttal az Erdélyi-medence két nevezetes folyója közti hullámos dombvidéken nézünk utána, mi maradt az elűzött, eladott szászok után, akadnak-e még magyar emlékek vagy akár magyar közösségek ezen a tereket és időket, dombokat és vizeket elválasztó végvidéken.
O pořadu
FOGARASI-HAVASOK 3. – A déli védfal utolsó nagy dobása. Magyarország (2024). A Déli-Kárpátok legmagasabb tagjának nyugati és központi részeit már bejártuk. Most eljött az idő egy utolsó nagy dobásra: az ezeréves határt hordozó Fogarasi-havasok keleti oldalának felfedezésére. De előbb lássuk, hogy fest ma a vármegye és a hegység névadó városa, Fogaras, mi maradt a magyarságból ott, ahol olyan nagyjaink adták egymásnak a kilincset, mint Bethlen Gábor és Apafi Mihály, Mikszáth Kálmán és Babits Mihály? Aztán emelkedjünk fel a két világot, Erdélyt és Havasalföldet elválasztó hegyóriás égbenyúló sziklabércei közé, és a csillogó tengerszemek varázslatában idézzük meg a nagy turista elődjeinket. Közben nem árt elismételni, mire érdemes odafigyelni a turistának a Kárpátok leghosszabb gerinctúráján.