cs
Hazajáró - Út 28.07. 03:30
Dognácskai-hegység - Érckincsek a Temesi-sík fölött. Magyarország (2025). Az Alföld délkeleti szegletében a Temesi-sík óvatosan előbb a Gátaljai-magassíkra, majd a Dognácskai-hegységbe emelkedik. A törökdúlás után benépesült vidékre sok magyar érkezett, művelni a jó bánáti földet és bányászni a drága érceket. A szerb-román-magyar hármashatárrá degradálódott bánáti tájegységben az utolsó magyar végvárakat keressük fel, miközben ezen a sok szempontból átmeneti vidéken feltárjuk épített örökségeinket és a Dognácskai-hegység bányakincseit.
Více informacíEpizody
Hazajáró - Všechna vysílání
Hazajáró - Út 28.07. 03:30
Hazajáró - Út 28.07. 03:30
Dognácskai-hegység - Érckincsek a Temesi-sík fölött. Magyarország (2025). Az Alföld délkeleti szegletében a Temesi-sík óvatosan előbb a Gátaljai-magassíkra, majd a Dognácskai-hegységbe emelkedik. A törökdúlás után benépesült vidékre sok magyar érkezett, művelni a jó bánáti földet és bányászni a drága érceket. A szerb-román-magyar hármashatárrá degradálódott bánáti tájegységben az utolsó magyar végvárakat keressük fel, miközben ezen a sok szempontból átmeneti vidéken feltárjuk épített örökségeinket és a Dognácskai-hegység bányakincseit.
Hazajáró - Po 27.07. 03:10
Hazajáró - Po 27.07. 03:10
Lengyel-Tátra 2. – A Halas-tótól a Sas-útig. Magyarország (2025). Sok más vízválasztó hegységhez hasonlóan, a Kárpát-koszorú északi koronája, a Magas-Tátra sem áll meg az ezeréves határon. Egyszer már jártunk a világ legkisebb magashegységének lengyel oldalán. Most eljöttünk újra a Lengyel-Tátrába, annak is keleti részébe, ahol várnak ránk vadregényes völgyek kristálytiszta patakokkal, zöldellő fenyvesek zuhogó vízesésekkel, gigászi gránitormok tengerszemekkel, köztük az egész Tátra legnagyobb és legmélyebb tava, és végül, de nem utolsó sorban a méltán híres-hírhedt Sas-út gerincösvénye.
Hazajáró - Pá 24.07. 03:30
Hazajáró - Pá 24.07. 03:30
NAGY-KAPELA 2. – A Vinodoli Hercegség újrafelfedezése. Magyarország (2024). A kéken tündöklő Adriai-tenger és a Nagy-Kapela kopár, szürke karsztvidéke között átmenetet képező, zöldellő völgyben hajdan egy rég elfeledett történelmi tájegység honolt. Már a római korban élénk gazdasági élet folyt a termékeny Vinodoli völgyben. A Vinodoli Hercegség a középkorban, a Frangepánok uralma alatt élte virágkorát. Dicső napjaira már csak a mészkőbércein omladozó várromok láncolata emlékeztet. Miközben Noviban és Crikvenicán fürdőzünk, vagy éppen a Nagy-Kapela fehér sziklaösvényeit koptatjuk, felfedezzük a „Litorale Hungaricum,” azaz a Magyar Tengermellék egykor volt kulturális és természeti oázisát is.
Hazajáró - Čt 23.07. 03:30
Hazajáró - Čt 23.07. 03:30
NAGY-KAPELA 1. – A Tengermellék gyöngyszeme. Magyarország (2024). Ahogy Horvátországban a Tengermellék felé közeledünk, jellegzetes sziklabércek állják utunkat. Ma már persze autópálya hidakon és alagutakon könnyedén áthatolhatnánk a Nagy-Kapelán, de a Hazajáró inkább a Monarchia Lujza útját választja, hogy Kulpa-mentén felkeresse a Frangepánok régi várkastélyait, miközben elmerül a Nagy-Kapela felszíni és földalatti karsztjelenségeinek csodavilágában.
Hazajáró - St 22.07. 03:30
Hazajáró - St 22.07. 03:30
SZEPESI-MAGURA 2. – Magyar földön lengyel honban. Magyarország (2024). Amíg az I. világháború vége nekünk a trianoni tragédiát hozta, addig Lengyelországban nemzeti ünnepként ülik meg 1918. november 11-ét, amikor északi szomszédunk visszanyerte függetlenségét és egységét. S ami hab a tortán, még Magyarország területéből is jutott a lengyeleknek. Igaz, ezek a szepességi és árvai részek a trianoni diktátum alapján Csehszlovákiát illették volna, ám hosszas határviták után, a belgiumi Spá városában 1920. július 20-án aláírt egyezmény alapján Lengyelországnak jutott 14 szepességi falu, mintegy 1000 magyar lélekkel. Ahogy lengyel barátaink mondják, „megőrzésre átvették tőlünk.” A Szepesség egykori északnyugati csücskének persze ez nem volt újdonság, hisz egyszer Zsigmond királyunk már 360 évre elzálogosította a lengyel királyoknak. A Szepesi-Magurának ez a méltatlanul elfeledett vidéke csendesen őrzi régi emlékeit és várja az északi gyepűre haza-hazajáró turistákat.
Hazajáró - Po 20.07. 03:10
BUCSECS-HEGYSÉG 2. – Barcaság óriási királya. Magyarország (2024). Milyen igaza van turista elődeinknek. Nehéz betelni az Erdély délkeleti peremén őrködő, igen változatos domborzatú hegység, a Bucsecs csodáival. Régen jártunk már az Erdély-Alpok, vagyis a Déli-Kárpátok keleti őrhegyén, amely földtani viszonyai révén nyugodtan lehetne akár a Keleti-Kárpátok nyugati őrhegye is. Korábban legismertebb természeti értékeit látogattuk meg, de bőven van még benne felfedezni való. Népszerűségét annak is köszönheti, hogy viszonylag könnyen elérhetők hatalmas masszívumának vad sziklabércei, lapos platói, és mélyen bevágott völgyei. Ám a Hazajáró soha nem a könnyebbik utat választja. Sőt, ezúttal talán az egyik legnehezebbet: a méltán hírhedt Légpárkány-szakadékon keresztül emelkedünk fel a Bucsecs platójára, hogy legmagasabb csúcsának érintésével további látványos völgyeken ereszkedjünk vissza a Prahova-völgyébe.
O pořadu
Dognácskai-hegység - Érckincsek a Temesi-sík fölött. Magyarország (2025). Az Alföld délkeleti szegletében a Temesi-sík óvatosan előbb a Gátaljai-magassíkra, majd a Dognácskai-hegységbe emelkedik. A törökdúlás után benépesült vidékre sok magyar érkezett, művelni a jó bánáti földet és bányászni a drága érceket. A szerb-román-magyar hármashatárrá degradálódott bánáti tájegységben az utolsó magyar végvárakat keressük fel, miközben ezen a sok szempontból átmeneti vidéken feltárjuk épített örökségeinket és a Dognácskai-hegység bányakincseit.