cs
Árulók
Tévéfilm, Magyarország (2017). 1948-ban a szovjet katonák által megszállt Magyarországon Illés Tatjána, Illés Béla író, a szovjet hadsereg őrnagyának lánya az egyetemen apja egyik főművét, Guszev, cári tisztről írt "meséjét" viszi színre. Az előadás létrehozásában segíti Tamási Gábor tanársegéd, akihez Tatjánát gyengéd szálak fűzik. Gábor azonban nem kommunista, ráadásul a demokráciát, az igazságot szerető fiatalember, aki már az első pillanatban kivívja Illés Béla gyanúját. Ráadásul Gábor egy küldöttséggel eljut a Szovjetunióba, hogy Guszev ezredes után kutasson... 1948 még koalíciós időnek számít, de a színfalak mögött a Magyar Kommunista Párt már arra készül, hogy az állam és a társadalom valamennyi színterén magához ragadja a hatalmat. Az Árulók igaz történet Illés Béláról, erről a rejtői kalandorról, aki félig magyar íróként, félig szovjet őrnagyként "politikailag hasznos" propagandaanyagokat állított elő, hogy a hazánkat megszálló szovjet hadsereg imázsát javítsa a kirabolt, megerőszakolt magyar lakosság körében. És szól ez a történet Illés legnépszerűbb kreálmányáról, Guszev ezredesről, aki úgy kap emléktáblát a róla elnevezett belvárosi utcában, hogy valójában sohasem létezett.
Více informacíPodobné tituly
O pořadu
Tévéfilm, Magyarország (2017). 1948-ban a szovjet katonák által megszállt Magyarországon Illés Tatjána, Illés Béla író, a szovjet hadsereg őrnagyának lánya az egyetemen apja egyik főművét, Guszev, cári tisztről írt "meséjét" viszi színre. Az előadás létrehozásában segíti Tamási Gábor tanársegéd, akihez Tatjánát gyengéd szálak fűzik. Gábor azonban nem kommunista, ráadásul a demokráciát, az igazságot szerető fiatalember, aki már az első pillanatban kivívja Illés Béla gyanúját. Ráadásul Gábor egy küldöttséggel eljut a Szovjetunióba, hogy Guszev ezredes után kutasson... 1948 még koalíciós időnek számít, de a színfalak mögött a Magyar Kommunista Párt már arra készül, hogy az állam és a társadalom valamennyi színterén magához ragadja a hatalmat. Az Árulók igaz történet Illés Béláról, erről a rejtői kalandorról, aki félig magyar íróként, félig szovjet őrnagyként "politikailag hasznos" propagandaanyagokat állított elő, hogy a hazánkat megszálló szovjet hadsereg imázsát javítsa a kirabolt, megerőszakolt magyar lakosság körében. És szól ez a történet Illés legnépszerűbb kreálmányáról, Guszev ezredesről, aki úgy kap emléktáblát a róla elnevezett belvárosi utcában, hogy valójában sohasem létezett.